Közel 200 sírhelyre bukkantak Tázlárnál (videóval)

"A nagy kiterjedésű homokdombon ipari parkot kívánt létesíteni a tázlári önkormányzat. Az ehhez kapcsolódó területrendezés során kerültek elő sírok még 2002-ben. Ennek bejelentése nyomán 2003-2004-ben mintegy 5000 m2-t kutattunk meg és 376 régészeti objektumot különítettünk el. A lelőhely első korszaka a szarmatákhoz köthető.

Ekkor egy 2-3. századi falut, egy 3-4. századi temetőt és egy a már a hun korba hajló, 4-5. századi település nyomait tártuk fel. A szarmata temető 11 sírja mind rabolt volt, ennek ellenére S alakú koporsókapcsok, bronzkarperec, karneol-, borostyán-, pasztagyöngyök, kis méretű fibulák, vastárgyak, bronztükör töredékei kerültek napvilágra belőlük. 2 temetkezést körárokkal öveztek.

A szarmata kor után a lelőhelyen a 11. századtól jelentek meg a magyarok, akik településüket és temetőjüket is ehelyütt hozták létre. A falu, a népesség életének és a temető használatának a tatárjárás vetett véget. Az Árpád-kori faluban több speciális, cölöpszerkezetes épületet, bennük speciális, patkó alakú, szürkére égett, cementálódott anyagú kemencét leltünk. Feltételezhető, hogy ipari tevékenységet végeztek e műhelyekben. A külterületi laposabb részen, nagy méretű árokrendszerek, intenzív állattartásra utaló karámok kerültek elő.

A faluhoz tartozó temető 52 sírját tártuk fel ekkor, bennük kevés melléklettel (hajkarikák, gyűrű, 1210-20-as években vert friesachi dénár). Már akkor kiderült, hogy a temetőt egy markáns 2-3 m széles árok övezte, melyből számos vasszerszám, balta, kapa, sarló, ajtóvasalás, számos középkori tégla, nagy mennyiségű, nagyobb és égett kőtöredék, köztük sok faragott kváderkő került elő, ami a templom erőszakos pusztulására utalt.

A mostani feltárást az előző években feltárt szelvényekhez igazodva, azok nyomdokain kezdtük meg. Célunk a templom körüli temető újabb nagyobb részletének feltárása, a templom helyének megtalálása és a körároknak a temetőhöz való viszonyának tisztázása volt. Az ásatást a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet keretében Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi vezetésével végezzük, a Nemzeti Kulturális Alap, Tázlár Önkormányzata és az Ásatárs Kft támogatásával.

A mostani ásatáson eddig majdnem 100 temetkezést tártunk fel a templom körüli temetőből s még legalább 30-50-el számolunk a mostani szelvényben. Azaz a korábbi sírokkal együtt mintegy180-200 sírral számolhatunk. A temető teljes eredeti sírszámát nagyon nehéz megbecsülni, hiszen a temetőnek még csak kis részét tártuk fel, továbbá számos sír elpusztult már az intenzív földművelés, kincskeresés, földelhordás során, de biztos nem tévedünk, ha ezt bőven ezer fölé tesszük.

A sírokból hajkarikák, gyűrűk, pénz, ásópapucs került elő. A nehéz életet élő és két kezi munkát végző népesség csontjain számos patológiás elváltozás (kar-, láb- bordatörések, erős izomtapadások) figyelhető meg. Feltűnő érdekesség, hogy a sírok túlnyomó többsége nem a megszokott Ny-K-i irányban volt tájolva, hanem DNy-ÉK, sőt D felé elhajolva, azaz a fej volt DNy-D-i irányban! Feltűnő, hogy két tájolási csoportot ismerünk a temetőből, amiből az egyik rendre későbbi a másiknál, ez eltérő népességre utal. A későbbi Ny-ias tájolású sírok talán már a később betelepülő kunokat rejthetik magukban?

A temető feltárása során már most kiderült, hogy az Árpád-kori és a talán később is használatba vett sírmezőt és a templomot hármas körárok övezte! Az árkok a temető aktuális határait is jelezték, de feltehetően védelmi funkcióval is bírtak. Ez igen ritkának mondható, de a nem távoli Csengelén hasonlót figyeltek meg.

Sírokat azonban az árkokon kívül, azokban és azok alatt egyaránt találtunk, ami arra utal, hogy a temető fokozatosan terjeszkedett, bővült és nőtte ki magát az árkokon kívül is. A külső árok egy 90-110 m átmérőjű területet övezhetett. Ebben az árkokban számos érdekes leletet, vasszerszámot, ép malomkövet, abroncsos favödröt, ép edényeket, a templomból származó kő- és téglatöredéket leltünk.

Az árok alsó részén megfigyelhető égett, faszenes, feltehetően a tatárjárás időszakából származó pusztulási rétegben leégett épület deszkafalai is az árokba dőltek. A középső árokban egy hasra fektetett, hátra kötözött kezű, fordítva tájolt halott csontváza is előkerült. A közösségből kivetett és rendellenesen eltemetett egyén a büntetés minden formáját megkapta.

Egy É-D-i irányú kutatószelvénnyel tisztázni kívántuk a templom helyét is, amire eddig számos közvetett nyom (a felszínen található nagy mennyiségű kő és téglatöredék, embercsontok, templom körüli temető, körárok-rendszer) utal, de az eddigi feltárások még nem érintették. Most sikerült megtalálnunk a templomot és kis részletét fel is tártuk. De az utolsó pillanatban, mert csak alapozóárkának alja rajzolódott ki, igaz az nagyon szépen, szabályosan.

Egy nagyobb talajrendezés, vagy mélyszántás már örökre eltüntette volna azt. A 9 m szélességű, tehát nagynak mondható falusi templom, alapozása réti mészkőből és beléoltott mészből, felmenő falai réti mészkőből és téglából készülhettek. Az idő azonban eltüntette a falak nyomait. A templom pusztulása után a lakosság széthordta azt. A II. József kori I. katonai felmérés már nem tud róla, de a nép nyelvén megőrződött annak helye!

Érdekessége a templomnak, hogy nem a megszokott K-Nyi irányban építették meg azt, azaz a szentély nem K felé volt, hanem ÉK-DNy-i irányban volt a hossztengelye. Ez magyarázatot adhat a sírok nagy részének DNy-ÉK-i tájolására!

A nagyon izgalmas lelőhely még számos kérdést rejt magába. Kérdéses a templom pontos szerkezete, a körárkok és a temető viszonya. Nagy rejtély, hol lehetett a 13. század végén ide települő kunok szállástemetőjének helye. Itt sejthetjük-e az Árpád-kori magyarok sírjai közt, azokra ráásva a későbbi kunok emlékeit?

Fontos lenne a templom teljes feltárása. Alapozóárkának, netán falainak, esetleges későbbi, teljes feltárása esetén szeretnénk kezdeményezni annak konzerválását és műemléki helyreállítását. Ez a későbbiekben a falu múltjának legnevezetesebb és méltó emléke, további kulturális-turisztikai látványosság is lehetne!

Szöveg: Gallina Zsolt, Gulyás Gyöngyi
Fotó: Bakos László"

{phocagallery view=category|categoryid=648|limitstart=0|limitcount=0}