Miért szeretem? – Lázár Péter
Ezen a héten Lázár Péter, a Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök szakos hallgatója mondja el, miért áll hozzá közel az alábbi költemény.
József Attila: Kertész leszek
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton -
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
- A verssel általános iskolás koromban találkoztam először, már akkor nagyon megtetszett és azóta is kedves számomra. Kitűnik benne, hogy mennyire fontos – átvitt értelemben is - a kertészkedés, az ültetés és a nevelés. Ezekkel kapcsolatban hasonlóképpen érzek én is. Úgy gondolom, hogy a korosztályombeli fiatalok nagy része sokat segített kiskorában az otthoni kertekben a szülőknek. Számomra mai napig a kert az a hely, ahol ki lehet kapcsolódni, oda el lehet menekülni a mindennapok problémáitól. Egyszerűen csodálatosnak találom, hogy egy kis magból milyen finom zöldség, gyümölcs lesz.
Pál László rovata
