Közélet
Csontvázak Tázlár határában
Sorra kerülnek elő az ősök maradványai Tázlár határában, a környék egyik legnagyobb régészeti lelőhelyén, a köznyelvben Templomhegy néven ismert területen. A sírok többségébe gyermekeket temettek elődeink, de egy olyan nyughely is a napvilágra került ahol feltehetően anya és gyermeke fekszik egymás mellett.
Sok sírt és két egymásra épülő templom alapjait találták meg a régészek a most folyó ásatáson. Az Árpád korról, a tatárjárásról, valamint a kunok betelepüléséről árulkodnak a leletek. Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi régészek munkáját Tázlári közmunkások is segítik.
A feltárás érdekessége a templomot övező hármas körárok. Valószínűleg ahogy betelt a temető úgy bővítették a szentelt helyet. A régészek tájékoztatása szerint az ősi temető teljes eredeti sírszámát nehéz megbecsülni, hiszen a temetőnek még csak kis részét tárták fel, továbbá számos sír elpusztult már az intenzív földművelés, kincskeresés és földelhordás során. A templomot és a temetőt körülvevő 100-110 méteres külső átmérőjű külső árok alapján háromezer fölé tehető az ide mintegy fél évezreden át (11-16. század) eltemetettek száma.
– Most a templomok feltárását végezzük. Csak az alapozó árkot találtuk meg. Az idő eltüntette a falak nyomait, a templom pusztulása után a lakosság széthordta azt. Érdekessége a templomnak, hogy nem a megszokott kelet-nyugati irányban építették meg azt, azaz a szentély nem kelet felé volt, hanem északkeleti, délnyugati irányban volt a hossztengelye. A templom feltárása közben jöttünk rá, hogy valójában itt két templom volt. Az elsőt még az Árpád-korban építették, ami a tatárjárás idején részben elpusztulhatott – mesélte az egyik régész.
Mint megtudtuk: a patkóíves szentélyű templom külső hosszúsága a szentéllyel együtt 12,6 méter, külső szélessége 8 méter, falának vastagsága körülbelül 1 méter lehetett. Számítások alapján e templom befogadóképessége legalább száz fő lehetett. Azonban a templomok befogadóképességénél egyes esetekben feltételezik, hogy a templomban csak a falu előkelőségei voltak, s a falu lakói a templomon kívül vettek részt a szertartáson. A 14. században a 13. század második felében itt megtelepedő kunok a romos, de még álló falú Árpád-kori templomot helyreállították, falát kibővítették.
A templom teljes hosszúsága a szentéllyel együtt 13,6 méterrere, szélessége 10 méterre nőtt. Ez alapján a templom befogadóképessége megközelítette a másfélszázat. A templomok alapozása réti mészkőből, az úgynevezett darázskőből és beléoltott mészből, felmenő falai réti mészkőből és talán részben téglából készülhettek. A felmenő falra utal, hogy találtunk több faragott réti mészkő tömböt. E kövek érdekessége, hogy a környéken bányászhatták, ugyanis e tájon számos réti mészkő lelőhelyet ismerünk, amit évszázadokon keresztül termeltek ki az itt lakók építőanyag gyanánt, még a múlt században is – sorolják az ásatás érdekességeit a régészek.
A templom területén eddig 40 mintegy sír került elő és még megközelítőleg ennyivel számolnak. A templom területén az Árpád-korban és a 14-15. században is temetkeztek, még a templomok építése előtt is és magába a templomba is. Erre a III: Béla, Zsigmond, I. Ulászló pénzek utalnak. A felső rétegben levő 14-15. századi sírok között találtak egy pártájával együtt eltemetett kislányt.
Pogány szokásra, rontáselhárításra utal egy sírba eltemetett hegyes vaseszköz. A sírokból kettős kereszt-díszítésű pecsétgyűrűk, övcsat kerültek elő. Az elhunytakat koporsóban temették el, erre utal a nagy mennyiségű kovácsolt koporsószeg és néhány zárszerkezet. A templom belsejéből ajtóvasalás is napvilágra bukkant. A Megyei Múzeumi Szervezet fennhatósága alatt végzik a Nemzeti Kulturális Alap által is figyelemmel kísért feltárást, de mivel a halasi múzeum gyűjtőterületén van az ásatás a csontok és leletek, - például a sírokból előkerült övcsatok- Halasra fognak kerülni.
A feltárást követően elkészítik a szükséges dokumentációkat, majd betemetik a területet. Egy kisebb halmot hoznak létre és az ásatáson előkerült, helyből származó réti mészkőből, egy arasznyi magas fal felépítésével jelölik a templom helyét és körvonalát. Ezen kívül parkosítanak és kopjafát állítanak a területen, ami így a környék kulturális, turisztikai látványossága lehet.
Kép-szöveg: Fehér Erika
