Itt a kéknyelv-betegség
Már a szomszédos megyében, Csongrád déli részén is megjelent a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség. A vírus kizárólag a kérődzőket támadja meg, más állatokra és az emberekre veszélytelen. A kórt szúnyogok terjesztik. A betegség magas lázzal jár, az állatok nyelvét, emésztőrendszerét támadja meg és súlyos szövődményekkel járhat. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal kéri a szarvasmarhát, juhot, vagy kecskét tartó gazdákat, hogy figyeljenek oda a kéknyelv-betegség tüneteire és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség előfordulását Csongrád megye déli részén. Mint ismert, szeptember végén a hatóság szigorított állategészségügyi intézkedéseket rendelt el, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állított fel a Dél-Európából terjedő betegség felderítésére. A kéknyelv betegséget okozó vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatfajokra és az emberekre veszélytelen.
Két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban is kimutatta a kéknyelv vírusával való fertőzöttséget a NÉBIH laborvizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.
A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.
A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A két érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állategészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják kérődző állatállományt. Az e zónában elhelyezkedő gazdaságokban tilos az állatok mozgatása. A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is.
A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz NÉBIH honlapján található elérhetőségeken.
