Közélet
Emlékhelyet avattak a cigány oktatás évfordulóján
Mostantól emléktábla is őrzi azoknak a nevét, akik sokat tettek a halasi cigányság oktatásáért. Abból az alkalomból avattak emlékhelyet a Tó utcai Cigány Közösségi Ház udvarán, hogy 55. évvel ezelőtt indult el Kiskunhalason szervezetten tömegesen a helyi cigányság alapfokú képzése. Az ünnepségen a szónokok azt hangsúlyozták, hogy ma is a tanulás lehet, az, amely valódi perspektívát jelenhet a roma fiatalok számára.
A Tó utcai Közösségi Ház sokat jelent a halasi cigányok számára, 1960. szeptember 1-jén itt indult meg szervezett módon tömegesen a helyi cigányság alapfokú oktatása. A Kiskunhalasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (KCNÖ) elnöke is itt kezdte meg alapfokú tanulmányait. A város utolsó cigány vajdájának kérésére, mely szerint a cigánygyerekek is járhassanak iskolába, 1959-ben kezdték el az előkészületit egy iskola építéséhez, és 1960. szeptember elsején már el is kezdődhetett a helyi cigánygyerekek oktatása. Rostás László, a KCNÖ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az óta sokat javult az oktatás helyzete Kiskunhalason a romák számára. Az elmúlt húsz évben jelentősen emelkedett a beiskolázott, sőt az alapfokú oktatáson felül a szakmát, érettségit és diplomát szerzett cigányok aránya a városban.
– Ehhez jelentősen hozzá járultak az elmúlt évtizedekben kormányzati szinten a hátrányos helyzetűek – köztük a halasi cigányok – számára indított ösztöndíjas felzárkóztató oktatási programok – emelte ki a roma vezető. Az ünnepségen Szűcs Csaba cigány ügyekért is felelős alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy fontos az oktatás ügye a cigányok körében, mert csakis a kiművelt, képzett, tanult embereknek van megfelelő jövője. – Fontos azonban az is, hogy minél több szülő és gyerek is így gondolja ezt – szögezte le. Fülöp Róbert polgármester inkább meglévő jelenlegi gondokról szólt, hiszen ma is akad olyan cigány szülő, aki nem tartja fontosnak, hogy a gyereke iskolába járjon. – Ezért indítottuk újra a városban a szociális segítő hálózatot, akik között sokan cigány származású szakemberek segítenek egyengetni a lemaradó gyerekek útját, az önkormányzat igyekszik segítséget nyújtani abban, hogy az ehhez szükséges anyagi és más feltételek meglegyenek – mondta a városvezető.
Rausch Sándor a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a romák társadalmi felzárkóztatása terén még van tennivaló bőven, ehhez azonban nem elég a pénz, kell hozzá a cigányok összefogása is. Ezért is fontos, hogy a romák megemlékezzenek azokról, akik tettek a helyi cigány társadalom felemelkedésért, nekik állít emléket az a márványtábla, akik között van pap, orvos, pedagógus, sportszakember, zenész és sokan mások.
Az egykori cigány iskola udvarán épült emlékhelyet és az iskola falán elhelyezett emléktáblát a szónokok együtt avatták fel és leplezték le. Az ünnepségen Dr. Gszelmann Ádám, történész, nyugalmazott iskolaigazgató adott történeti áttekintést a halasi cigány oktatás elmúlt több mint öt évtizedes múltjáról.
A helyszínen készült képeinket IDE kattintva érhetik el.
Kép-szöveg: Pozsgai Ákos