Advent második vasárnapján
Advent második vasárnapja van. Kétszeresére nő a fény a második gyertya meggyújtásával, s az idők mind több tartalmat ragasztanak advent vasárnapjaihoz: kegyelemvasárnap, bronzvasárnap, reményvasárnap.
Hogy tisztában legyünk, miért van egyáltalán második vagy akárhányadik vasárnap adventben, újra tisztáznunk kell, hogy nem volt mindig 4 vasárnapos ez az egyházi időszak. Eleve a végidőpontját, karácsonyt is csak az V. századra tették a helyére, de kezdetben még 6 hetes volt az advent, Szent Márton napjával kezdődően.
Ez előtt 3 hetes volt egyébként az időszak, és nem karácsonyi, hanem vízkereszti lezárással. A 4 vasárnapos rendszert – a Katolikus Lexikonban olvasható sejtés szerint – Szent Simplicius pápa (430–483) idején rögzíthették, a Krisztus születésére készület alapgondolatával. Elterjedt vélekedés a IV. századi VII. Gergely pápához is kötni a négyhetes metódust.
Vasárnapok a középkorban gazdagodtak további jelentéstartalommal: amint a katolikus hit szerint az Úr négy alkalommal jön el, úgy rendeződnek ezek az eljövetelek egy-egy vasárnaphoz. Az első vasárnap a megtestesülésre, a második a kegyelem kiáradására, a harmadik a halál órájára, a negyedik az utolsó ítéletre mutat.
Ami biztos, hogy ma, a második (más néven még: bronz-)vasárnapon a második lila gyertya fénye is világít már, és túl vagyunk 6 roráte szentmisén is – hétfőtől szombatig van ilyen rövid mise hajnalban. Ki-ki választhatott egy napot a héten magának, amikor korábban felkel, és elmegy a templomba munka vagy tanulás, vagy akár a napi teendők elvégzése előtt. Ez az időszak a hívő, kereső emberek számára „nem baj”, ha egy kicsit más, a karácsony is másként fog eltelni. (mno.hu)
