Muhi, Mohács: hibáink?
Érdekes, mi több sok szempontból eretnek, viszont tényeken alapuló téziseket vall a középkori magyar csatákról B. Szabó János hadtörténész, aki a Pásztortűz Egyesület meghívására érkezett városunkba és tartott előadást a Közösségek Házában. Az ismert történész, aki több tudományos igényű kötet szerzője is, cáfolja a történelmi tankönyvekben évtizedeken át megfogalmazott írásokat, amelyek "elfelejtettek" beszámolni a legalapvetőbb adatokról, tényekről, információkról is.
Ezek alapvetően befolyásolták a csaták végkimenetelét. Példaként a Mohácshoz köthető és "vész"-ként emlegetett csatát hozta fel. Itt a 25-30 ezer magyar katona 50-60 ezer reguláris törökkel állt szemben és I. Szulejmán serege nem csak létszám, hanem harcászati és technikai fölényben is volt. Arról nem beszélve, hogy a magyar seregből hiányzott Szapolyai János erdélyi vajda (aki azt üzente, várják meg a csatával!!!), miként Frangepán Kristóf horvát-szlovén bán és a Székesfehérvár mellette gyülekező cseh segédcsapat is. A magyar hadvezetés - Tomori fővezérrel együtt - mégis a harc mellett döntött....
Ilyen és ehhez hasonló példákkal illusztrálta előadásának velejét B. Szabó János hadtörténész. Tanulságos este volt!
Aki nem lehettek ott az előadáson néhány kötet a hadtörténész tollából.
- A honfoglalóktól a huszárokig (Argumentum Kiadó)
- A mohácsi csata (Corvina Kiadó)
- A tatárjárás (Corvina Kiadó)
- Az erdélyi fejedelemség hadserege (Zrínyi Kiadó)
- Elfeledett csaták (Zrínyi Kiadó)
Tóth István
{facebookpopup}
