Halasi könyvpremier
Nagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon című könyvének bemutatóját kedden este tartották a Thorma János Múzeumban. A kötet fél évszázad múltán jelenhetett meg.
A ló és az ember együttélése évezredekig nagyon fontos volt az emberiség történetében. A kiskunsági népi lótartás összegyűjtött emlékanyagát veheti most kezébe az olvasó, amelyet Nagy Czirok László 1965-ben fejezett be. Fél évszázad után vált lehetővé, hogy önálló kötet alakjában is megjelenjen a múzeum gondozásában.
- Boldog vagyok, hogy megjelent. Tíz éve olvastam először apám kéziratait tanulmányozva. Ezt gépeltük le és rendszereztük a múzeum segítségével – mondta Nagy Czirok Csaba, Nagy Czirok László fia.
Nagy Czirok László halasi szerző a Kiskunság néprajzának kutatásával foglalkozott. Lótartás a Kiskunságon című munkájában levéltári kutatások és idős emberek visszaemlékezései alapján dolgozza fel kiválasztott témáját. A 16 fejezetbe csoportosított ismeretek a 18-19. század és a 20. század első fele kiskunsági lótartásának teljességét tükrözik, amit gazdag képanyag egészít ki.
- Megismerhetjük a lovak gondozását, szaporítását, nevelését, felhasználását, betegségeit, a pásztorépítményeket, valamit a lovak leírását nemük, fajták, koruk, termetük szerint – fogalmazott Szakál Aurál múzeumigazgató. – Nagy Czirok László a régi emberek tudását gyűjtötte. A Betyárélet és a Pásztorélet a Kiskunságon könyvek folytatása a Lótartás a Kiskunságon – tette hozzá.
Nagy Czirok László új könyvével ismét a múlt őrzője szerepét tölti be, és szülőföldje régi világából a lótartás kultúrájának gazdag tárházát nyitja meg számunkra.
A könyvet Szakál Aurél múzeumigazgató mutatta be. Vendége volt Nagy Czirok Csaba mellett Kunkovács László Kossuth-díjas etnofotográfus.
- Nagy Czirok László egész megjelenésével a kunos öntudatot képviselte. Néprajzos volt és író. Mindenhez volt tehetsége. A jó Isten remek képességekkel áldotta meg – fogalmazott Kunkovács László.
A rendezvényen közreműködött dr. Vladár Károly népzenész. Fotógalériánkat itt tekintheti meg.
Kép-szöveg: Pál László
{facebookpopup}