Háborús emlékezés
Az első világháború emlékezete – Élet a hátországban címmel rendeztek tárlatot a Thorma János Múzeumban. A kiállítást Tyavoda Julianna, a Szent József Katolikus Általános Iskola tanára nyitotta meg. - A „nagy háború” – már a kortársak is így nevezték azt a háborút, ami 1914-1918 között tartotta félelemben és aggodalomban Európát és a világ jelentős részét. Mindaddig elképzelhetetlen, a polgári lakosság számára felmérhetetlen és feldolgozhatatlan áldozatot, szenvedést, iszonyatot hozott. Nemcsak a polgárok, nemcsak a mozgósított katonák, nemcsak a rettegő nők és gyermekek, de maguk a koronás fők és tábornokaik sem tudták, mit szabadítottak az emberiségre. Valamennyien a hosszú XIX. század gyermekei voltak, a hősi, a patetikus, az arisztokrácia, a vagyonosok számára kedélyes, kellemes életet biztosító századé. Ennek vetett végett, ezt változtatta meg az I. világháború - mondta.
Tyavoda Julianna beszédében rámutatott, az idő teltével a háború kíméletlensége a hátországokban is egyre jobban éreztette hatását. Az élet különböző területein egyre több és több áldozatot követelt. - A Thorma János Múzeum itt bemutatott anyaga hiánypótló a kiskunhalasiak számára. Az eredeti fényképek és dokumentumok első ízben láthatók ebben az összeállításban, illeszkedve a múzeumnak az I. világháborúról szóló kiállítás-sorozatában. Számunkra azt teszik lehetővé, hogy elődeink szorító hétköznapjaiba beleláthassunk, vagy akár személyes, családi kötődéseket fedezzünk fel.
A kiállítás képei, dokumentumai két aspektusból mutatják be a város polgárainak, a mi hátországunknak az életét. Egyrészt az országos vagy helyi hatáskörű szervek rendeleteit, intézkedéseit, másrészt a katonák mint magánemberek életét és családtagjaikkal való kapcsolatukat ismerhetjük meg belőlük. Az egyik a szervezett gondoskodás, a másik a személyes sorsok, tragédiák területe. A kettő itt is összefonódik, s így ad teljes, valóságos képet a háború éveiről.
A hadisegélyezés hivatali útjába, egyúttal egy özvegy napi gondjaiba láthatunk bele a tablók anyagának jóvoltából. A mozgósításkor újabb hadikórházakat állítottak fel. Amint a fényképek is tanúsítják, önkéntes ápolók és gazdasszonyok is teljesítettek ott szolgálatot.
Az egyházak segítő tevékenysége itt most a református egyház által kiadott imakönyv formájában van jelen.
Személyes érzéseket, gondolatokat hordoznak azok a tábori képeslapok, amiket Szalai Mihály, a Magyar Királyi 30. Népfelkelő Gyalogezred 8. századának katonája írt családjának. Ha megtekintik a kiállítást, remélem, egyetértenek velem abban, hogy az országos szintű és jelentőségű események íve mindig a helyi, a városi, községi élet mozaikdarabjaiból áll össze. Ezért fontos ezeket a helyi eseményeket, családtörténeteket a nagyközönség elé tárni – fogalmazott Tyavoda Julianna.
A műsorban Csonka Mihály első világháborús visszaemlékezéseiből hangzottak el részletek Tóth Kiara és Tóth Enikő, a Bibó István Gimnázium diákjai előadásában. A kiállítást rendezte: Gyarmati Andrea és Szakál Aurél. Készítette: Farkas László, Gyarmati Andrea, Nagy Éva és Valentiny-Dóra Csilla. A tárlat október 15-ig látogatható a Thorma János Múzeumban.
Kép-szöveg: Pál László
