Ünnepi koncert Rákász Gergellyel
Már tradíció, hogy Rákász Gergely Kiskunhalason adja az év utolsó hangversenyét. Ez idén is így volt: a népszerű koncertorgonista december 30-án este a Református Imaházban zenélt. Ezúttal Mozart, Bach és Beethoven voltak a vendégei.
- Új hangversenyed címe: Mozart – Christmas edition. Ismét nálunk búcsúztattad koncerttel az óesztendőt. Tavaly azt mondtad, kisfiatok született, és lehet, hogy nem enged el már a feleséged a jövőben a két ünnep között. Mivel győzted meg?
- Azt mondtam neki, hogy januárban meg is fog unni…
- A nagyhírű zeneszerző 260 éve született. Hogyan köszöntötted?
- Tulajdonképpen ő maga az ajándék. Az ő művészetét, az ő szellemét adtam át a kedves hangverseny-látogatóknak. Több irányból közelítettem meg Mozartot, hogy jól érthető legyen.
- Milyen műveket választottál tőle?
- Nagyon különböző típusúak voltak terítéken. A műsort hármas tagolás alapján állítottam össze. Mozart nagyon komolyan vette a lélek nemesedését. Ez akkor valósítható meg, ha az ember, szépséggel, bölcsességgel és erővel él. Ezt komponálja meg a Varázsfuvolában. A hősei és velük együtt a nézők is átmennek ezen a hármas beavatáson. Először a szépség próbáján, később a bölcsesség és az erő állomásain. Utána történik meg a szemléletváltás bennük. Rájönnek, hogy Sarastro nem olyan sötét alak, az Éj királynője meg nem olyan jó fej, mint amilyennek gondolják. Igazából ebben a nemesedés, a folyamat a fontos. Nyúltam Mozart ötletét, és ugyanolyan tagolás szerint építettem fel a hangversenyt.
- Nevezetesen?
- A koncert eleje a szépség világába kalauzolt bennünket. Itt játszottam Mozart variációit egy francia gyermekdalra. Ezt Hull a pelyhes fehér hóként ismerjük Magyarországon. A Kis éji zene részlete, a Románc és egy templomi szonáta követte Mozarttól.
- Kik, mely szerzők voltak a vendégeitek Mozarttal a koncerten?
- Bach és Beethoven. Bachhal az előzmények világába kalandoztunk egy kicsit, Beethovennel pedig a későbbi korok irányába indultunk el. Bachhal és egy csodálatos Fantázia és fúgával a bölcsesség birodalmába léptünk. Azután Beethoven vezetett át bennünket az erő birodalmába. Tőle a Holdfény szonátát játszottam. Egy picit kilengtünk így a Mozart-évfordulóból előre is, hátra is. A koncertet az erő eszenciájával, Mozart f-moll fantáziájával zártam. Ritkán játszott, rendkívül nehéz, de csodálatos mű.
Szöveg: Pál László
Fotó: Rózsa Erika
