Közösségek Háza - Úri Kaszinó

Az 1897-ben épült Úri Kaszinó a Kiegyezés utáni Kiskunhalas egyik legszebb építménye, amely a XIX. század végi város elitjének szórakozására, épülésére, kulturálódására volt hivatott. Kozits István zentai építész tervei alapján épült eklektikus, ill. neoreneszánsz stílusban. Akkoriban, a századfordulón a város szinte minden vezető, ill. meghatározó személyisége tagja volt a Kaszinónak, és sok fontos döntés született az épület falai között. Helyszíne volt báloknak, színházi előadásoknak, vigalmaknak, nagyszabású ebédeknek –vacsoráknak, és még sok egyéb programnak. Úri Kaszinó jellegét 1945-ig megőrizte, majd különböző funkciókat látott el az épület, és 1967-től lett a város Művelődési Központja, ill. a 90-es évek végétől vette föl a Közösségek Háza nevet.

A V alakú kupolás saroképület a város nagy forgalmú főutcájának (Kossuth u.) szinte a centrum felőli végén helyezkedik el, bejáratával a Sétáló utcára nézve. 150 fős nagytermében, amelyben kisebb színházi előadásokat, koncerteket is rendeznek. Jelenleg is igen sokszínű kulturális élet zajlik, mintahogyan két kisebb 30 fős szobája is folyamatosan helyet ad, kulturális, közéleti, civil programoknak, tanfolyamoknak, klubfoglalkozásoknak, egyesületi rendezvényeknek.

Az épület 1982-83-as és 2010-es felújításai után megújult az udvar is, amely így már a nyári időszakban alkalmas kisebb szabadtéri rendezvények lebonyolítására is.


Elérhetőségek, információ

6400 Kiskunhalas, Sétáló u.8.
Tel.: +36 77 422 350
E-mail: halasmediakft@gmail.com

Nyitva: hétfőtől péntekig 8-18 óra között, esténként és hétvégén programtól függően.
Belépő:  rendezvényeknél programtól függően.

Rendezvényekhez belépőjegyek hétköznap 8-16 óra között válthatók, illetve a Halasmédia ügyfélszolgálatán (Bethlen Gábor tér 7/D) 8-20 óráig.


Sáfrik Malom

A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és '67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.

Közepesen jó széljárás esetén a két kőpárral őrlő malom maximális teljesítménye óránként 4-5 mázsa dara illetve liszt volt.

Az ipartörténeti építményt 1964-66 között Mendele Ferenc tervei alapján újították fel.

A Sáfrik Malmot 1966 óta országosan védett ipari műemlékké nyilvánították. Az épület a 19. századi népi építészeti kultúra legmagasabb szintű technikai és kézműves megjelenése. A malom felépítése, szerkezete, vitorlázata a korabeli molnár, ács, tetőfedő, kovács, kőfaragó és kőműves mesterek magas szintű tudását tükrözi. A Sáfrik Malom belső szerkezete megőrizte a 19-20. század fordulójának állapotát. Azt a kort, amikor Kiskunhalason, a várost nyugatról körülölelő Nagy-tó partján egyszerre 19 szélmalom vitorláit forgatta a szél.


Elérhetőségek, információ

6400 Kiskunhalas, Kölcsey u. 22.
Tel.:+36 77 422 350
E-mail: halasmediakft@gmail.com

Belépő:  felnőtt 300 Ft; diák, nyugdíjas 200 Ft.
​Előzetes bejelentkezés után egész évben látogatható.


Tájház

Eredetileg 1750 körül redemptus telekre épült ide ház. A mai építmény a halasi Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregtetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel. Belépve az épületbe, az ajtóval szemben, középen szabadkéményes konyhát találunk. A háromosztatú épületben a konyhából balra nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helységben egy új építésű kemence látható Halas lakosaitól kapott, régi parasztházakra jellemző felszerelési eszközökkel.

A telken fa jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabona hombár található. Ez utóbbi nem tartozik a Tájház eredeti épületei közé. A Tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének és a 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életvitelét és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik. Udvarán nyaranta népzenei-néptánc foglalkozásokat és kézműves táborokat tartanak.


Elérhetőség, informácók

6400 Kiskunhalas, Eskü tér 1.
Tel.: +36 77 422 350
E-mail: halasmediakft@gmail.com

Belépő: felnőtt 300 Ft; diák, nyugdíjas 200 Ft.
Előzetes bejelentkezés után egész évben látogatható.


Végh-kúria

A Végh-kúria 1840 körül épült népies klasszicizáló stílusban. Az épületet Végh István nemesember építette. A kúria a 19. század második felében boltíves tornáccal és melléképületekkel bővült. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át. Az épület védett műemlék.

2013-tól a halasi civil szervezetek otthona. Várunk ide minden közösségszervező csoportot és személyt egyesületi és családi programok, játszóházak, kiállítások, ill. más foglalkozások megtartására. A kúria nagy, fákkal és bokrokkal beültetett udvara tavasztól őszig különösen alkalmas kulturális rendezvények megtartására.


Elérhetőségek, információk

6400 Kiskunhalas, Bajcsy-Zsilinszky u. 5.
Tel.: +36 77 422 350
E-mail: halasmediakft@gmail.com

Belépő: rendezvénytől függően 
Előzetes bejelentkezés után egész évben látogatható.